mostantól
ezt csekkoljátok, sokkal menőbb.
james chance & the contortions - buy (1979)

james chance & the contortions - buy (1979) (cbr320)
ez maga a rakenrol. '70-es évek vége, new york, no wave és punk jazz egy übercool szaxofonostól és bandájától. a gyilkos bugi elkapja és megerőszakolja az embert, a free funktól pedig látens jokerek leszünk mind, zárásként pedig pár, a kultikus cbgb-ben rögzített dalt is kapunk bónuszként, konkrétan ilyen jailhouse rockot még ember nem hallott.
marvin pontiac - greatest hits (1999)
![]()
marvin pontiac - greatest hits (1999) (vbr)
ez bizony egy hihetetlenül király lemez az előző évtized végéről, mely mögött egy olyan hatalmas elme rejtőzik, mint john lurie, aki jim jarmusch kiváló barátja, kedvenc zeneszerzője, és a keleti part egyik legnagyobb alakja. alapvetően egy poszthumusz válogatás marvin pontiac, az őrületes afrikai-zsidó dalaiból, ami persze kamu, lurie és méretes baráti köre dobta össze az egészet. olyan zenészek szerepelnek az albumon, mint marc ribot, john medeski, vagy steven bernstein, és a bookletben még számos méltatás is van, például david bowie, vagy leonard cohen részéről. a zene pedig fenségesen laza blues, hibbant jazz, és némi afrikai íz.
refused - the shape of punk to come (1998)
refused-the_shape_of_punk_to_come-1998-eos
elég alap lemez, a svéd srácok hardcore punkja azóta zenetörténelem lett, pedig sose törtek be a mainstreambe: legközelebb hozzájuk talán a the nation of ulysses állt, főleg a politikai átkötések miatt, de azért ott volt bennük a black flag meg a bad religion is. a lemez majd szétrobban az energiától, de mégsem primitív/túlgyorsított keménykedés. nagy kár, de azért nem meglepő, hogy a tagok projektjei meg sem közelítik a refused színvonalát.
say anything - say anything (2009)
say_anything-say_anything-2009-yourcanadianfriends
egy hallgatás után még túl sok érdemit nem tudok róla nyilatkozni, 8/10 alá say anything nem fog kerülni, csalódást nem okozott, de borzasztóan elfogult vagyok velük szemben, mert imádom szinte minden mozzanatukat. egy 2009 top10-et kinézek ebből, az bizonyos, 1-2 igazi csúcsdalt (pl. hate everyone, mara and me) már találtam, de úgy általában áthatja az egészet egy infantilis feelgood hangulat, vigyorgós lemez.
mewithoutyou v1.0 (2002-2004)
mewithoutyou-a_to_b_life-2002-ksi
mewithoutyou-catch_for_us_the_foxes-2004-rtb
a mewithoutyou diszkográfiát kénytelen vagyok két részletben kirakni, és aki ismeri a zenekart, az szerintem sejti, hogy miért: az első két lemezhez képest az utolsó kettő gyakorlatilag egy teljesen másik zenekart mutat, mert míg ezek indie/poszt-hardcore remekművek, azok sokkal inkább a folk/indie műfajokba sorolhatóak. nekem ez a mwy jön be jobban, nem véletlenül, tingli-tangli örömzenélés helyett itt igazi katarzisokat találhat az ember, zeneileg és tartalmilag is zseniális dolgokat.
we are the union - who we are (2007)
we_are_the_union-who_we_are-2007-mtd
alapvetően nem vagyok oda a ska zenékért, épp ezért örültem oly nagyon, mikor rábukkantam a we are the unionra, akik tökéletes ska punk zenekar. fogós és dallamos punkot játszanak, amin hatalmasat dob a szaxofon, igazi könnyed nyári zene, de a sötét novemberi estékre is tud jó pillanatokat szerezni. idén jött egy háromszámos ep, és elvileg még év vége előtt jön a következő nagylemez is, ami biztosan dobogó-várományos. ja, és nehogy valakinek a "mainstream" ska zenék jussanak eszébe, ennek semmi köze a borzalmas ska-p-hoz.
the get up kids - something to write home about (1999)
the_get_up_kids-something_to_write_home_about-1999-dnr
az egyik legnagyobb kedvenc, szinte bármikor végig tudom hallgatni, függetlenül az aktuális hangulatomtól. tökéletes dalokban foglal össze egy korszakot/életérzést/generációt, nem lehet rajta fogást találni (a pitchfork 2 pontja nem ezt a lemezt értékeli igazán), nem véletlenül adták ki idén, a lemez megszületésének 10. évfordulóján újra, koncertdvd-vel együtt. és bár nem tehető egyenlőségjel a tguk és ezen lemez közé, de mindenképp ez a legjobb kiadványuk.
saints never surrender diszkográfia (2006-2008)
saints_never_surrender-set_our_hearts_to_burn-(ep)-2006 (cbr320)
saints_never_surrender-hope_for_the_best_prepare_for_the_worst-(repack)-2007-fnt
saints_never_surrender-brutus-2008-fnt
+ continuance-demo-2009 (cbr320)
rég volt már dallamos hardcore, így illik kijátszani egy aduászt: egy darabig úgy gondoltam, hogy a tavalyi évben a műfaj legjobb kiadvány a defeater nagylemez volt, de idén, mikor meghallottam a saints never surrender második lemezét, kénytelen voltam felülírni korábbi véleményemet. elképesztő a fejlődés, amin keresztülment a banda, na nem mintha az ep és a debüt rosszak lettek volna, sőt. viszont a brutus egy verhetetlen lemez a műfajában, minden hardcore rajongónak kötelező meghallgatni, és ez alól a korábbi kiadványok sem kivételek. egy darabig feloszlást is pletykáltak róluk a brutus után, de "csak" énekes-, és névcsere volt, ugyanis csatlakozott a zenekarhoz a tavaly földbe állt means énekese, és nevük immár continuance (meg a rise records-hoz költöztek). érdemes lesz rájuk odafigyelni.
(linkek este cserélve)
dredg - leitmotif (1998)
dredg-leitmotif_(re-release)-2001-pms_int
a varázslat. a progresszív rock modern csodája címkét talán senki sem vitathatja el a dredgtől, hiszen innovatív, ötletes, de mégsem öncélú zenéjük egészen elképesztő: "dalszerű" dalokból áll, de mégis egy el nem készült film zenéjére emlékeztet, elringat, de nem untat el, és utána nem csak az élmény katartikus ereje marad meg, hanem konkrét dallamok, szóval néhol még slágeres is (bár ez főleg a későbbi kiadványaikra igaz). változatosságban talán csak a szintén zseniális kaddisfly veheti fel velük a versenyt.











